Cívis Vasműves Kft.
Venter Tibor Fegyverműves műhelye
Debrecen
Cégünk családi manufaktúra keretében foglalkozik
történelmi fegyverek másolatainak gyártásával.
Mivel munkatársaink egy része egyben a lövészet
tudományával is foglalkozik, így az elkészült
fegyvereknek nem csak esztétikai, történelmi értéke
van, hanem a céllövészet terén sem maradnak alul
kategóriájukban.
Fegyvereink MKH tanúsítvánnyal rendelkeznek, amely
feltétele az elöltöltős lövészet hazai gyakorlásának.
Venter Tibor
Tel.: +36 52 951-847
Mobil.: +36 30 289-5122
E-mail: ventert@t-online.hu
Történeti áttekintés
A keréklakatos fegyverek feltalálásának idejét a német
szakirodalom 1517-re teszi, és Johann Kiefus nürnbergi
óraműves mester nevéhez kötik. De a legújabb kutatások már
nem fogadják el ezt az időpontot, mert például az esztergomi
érsek levelezésében már 1501-ben megemlít egy kovás
gyújtószerkezetű fegyvert. Van olyan álláspont, ami egyenesen
Magyarországhoz köti a fegyver eredetét, feltalálását. De a
legóvatosabb tanulmányok is arról értekeznek, hogy magyar
közvetítéssel, tökéletesítéssel terjedt el a fegyver Közép-, és
Dél-Európában, Itáliában a 15. század végén, 16. század
elején. A 16. század közepére már írásos emlékünk is van
hadicélú megrendelésről illetve gyártásról, amiben az egri
várkapitány rendelte meg a fegyverek elkészítését Miskolcon.
Leonardo Da Vinci grafikái között is találunk keréklakat
vázlatot, amely egyébként egy működőképes szerkezet.
Működés lényegi áttekintés:
A szerkezet legfontosabb része a recézett felületű acélkerék,
amelyet egy tengelykulcs segítségével lehet felhúzott állapotba
hozni. A kovatartóban lévő kovát egy rugó feszíti a kerék
palástfelületére. Az elsütés pillanatában a forgó kerék
hatására, a kováról leváló szikrák gyújtják a serpenyőben lévő
lőport, amely begyújtja a gyúlyukon keresztül a csőben levő
feketelőpor főtöltetet, és bekövetkezik a lövés.
A keréklakatos fegyverek feltalálását követően fejlesztettek ki
egy másik kovás gyújtási módot, mégpedig az ütőkakasos
lakatszerkezetet, amely jellemzője, hogy egy dinamikus ütéssel
választják le a gyújtáshoz szükséges szikra mennyiséget a
kova éléről. Ennek a talán legfejlettebb változata a franciakovás
szerkezet, amely megjelenését 1640-re teszi a szakirodalom.
Az ütőkakasos lakatszerkezetek gyártása lényegesen
egyszerűbb és olcsóbb a keréklakatos szerkezeteknél,
lényegesen kevesebb alkatrészt tartalmaznak. Ezen
körülmények miatt lassan kiszorult a keréklakatos gyújtási mód
a hadifelhasználásból. A keréklakatos fegyverek soha nem
váltak a mai értelemben tömegfegyverré, elsősorban mindig is
a jól képzett, hivatásos katonák, zsoldosok, muskétások, elit
alakulatok fegyvere volt. A polgári, vadászati célú felhasználás
még jó ideig megmaradt, mivel a keréklakatos szerkezetek
nem tartalmaztak nagy tömegű, a fegyver hossztengelyével
szöget bezáró erővektor mentén, dinamikusan mozgó
alkatrészt (lásd: kovás ütőkakas), így a lövés pillanatában nem
mozdulhatott be a fegyver ezen erők hatására, ami a precíz
lövés kiváltásának alapfeltétele. A polgári felhasználásnál a
főúri vadászfegyverek, céllövőfegyverek tekintetében a
drágább, igényesebb luxusfegyver szerepkör pedig nem volt
hátrány.
A huzagolás kezdete:
A huzagolás hatását a lövedék röppályájára már 1522-ben felfedezték. 1547-ben a
mainzi érsek is végeztetett kísérletet huzagolt csövű puskákból. Meghívott két lövészt
a helyi lövészegyletből. Mindkét lövész huzagolt puskával lőtt. Az egyik (nemes)
ezüstből öntött golyóval tüzelt, a másik (démoni) ólomgolyót használt. Húsz-húsz
lövést adtak le. Az ólomgolyók közül 19 csapódott a céltáblába, az ezüstgolyók közül
egy sem. Ennek a drága szent embernek mély hozzáértéséről tesz bizonyságot a
rendelete, amelyben betiltotta a huzagolást Meinzben, így a meinzi lövészek
kénytelenek voltak nélkülözni a vont cső áldásos hatásait. Az érsek szerint a gonosz
térítette le pályájukról az ezüstgolyókat. (Szerintem az érseket kellett volna letéríteni
pályájáról, és ráfért volna egy Szentszéki revízió, hogy milyen haszontalan dolgokra
fecsérli el a perselypénzt.)
A fegyver kezelése
-
Töltetlenség ellenőrzés. A töltővesszőt eresszük bele a csőbe felütközésig.
Jelöljük meg akár az ujjunk segítségével, hogy a töltővessző milyen mélyen
van a csőben. Húzzuk ki, és a csövön kívül mérjük a csőhöz a vesszőt.
-
Töltöttség esetén ürítsük a fegyvert a biztonsági szabályoknak megfelelően.
Amennyiben töltetlen, húzzuk ki a csövet tiszta tapasszal, hogy eltávolítsuk a
csőben lévő olajmaradványokat. Különösen ügyeljünk a csőfarra,
lőporkamarára, mivel itt a lőport közvetlenül nedvesítheti az olaj.
-
Töröljük ki az olajat száraz ruhával a serpenyőből, és a dörzskerékről.
-
Csőtorkolat felől fújjunk a csőbe, hogy meggyőződjünk a gyúlyuk szabadon
átjárhatóságáról.
-
Fogjuk a kovát a kovatrató pofák közzé úgy, hogy a dörzskerék
akadálymentesen leválaszthassa a gyújtáshoz szükséges szikrákat.
Amennyiben lövészet közben letört a kova, vagy nem ér megfelelően a
dörzskerékre, csak fordítsunk rajta egy keveset a kovatartó pofák fellazítása
mellett, és újra szikrázni fog.
-
Töltsük meg a fegyvert az előre, fiolába kimért lőporral, és a tapaszolt
gömblövedékkel. Ügyeljünk, hogy a lövedék teljes mértékben felfeküdjön a
lőporra, ne maradjon légrés a lövedék és a lőpor között, mert az
kiszámíthatatlan nyomásviszonyokat okoz, károsíthatja a fegyvert, és
balesetveszélyes.
-
Helyezzük a felhúzó kulcsot a dörzskerék lapolt tengelyére, és az óramutató
járásával megegyező irányban feszítsük meg az elsütő szerkezetet. Egy
kattanás jelzi a megfeszített állapotot, és a dörszkerék blokkolt állapotba
került. Ha ellentétes irányban mozdítjuk el a dörzskerék tengelyét, vagy a
lövés következtében a dörzskerék megtesz egy teljes kört, akkor a kerék
újra blokkolt állapotba kerülhet. A blokkolt állapotból az elsütőbillentyű
elhúzásával tudjuk újra forgatni a kereket, és felhúzott állapotba hozni a
szerkezetet. Amennyiben van biztosító, biztosítsuk a szerkezetet a vétlen
elsütés ellen.
-
Felporozzuk a serpenyőt.
-
Zárjuk a serpenyőfedelet, és engedjük a kovát a serpenyőfedélre, vagy
közvetlenül a serpenyő zárása nélkül engedjük a kovát a felhúzott
dörzskerékre óvatosan. Ez utóbbi esetben jelentősen kíméljük a kovát, így
csökkenthetjük az elhasználódását, és a gyújtás sebessége is gyorsabb
lesz. Mivel nem tördeli a kovát ezen megoldás, így a gyújtás biztonság is
nagyobb lesz.
-
Szükség szerint kibiztosítás, és elsütjük a szerkezetet.
-
Az új töltés előtt fújjuk ki a csövet, így megelőzhetjük a szunnyadó parázs
miatti lőpor ellobbanást, valamint ellenőrizhetjük a gyúlyuk átjárhatóságát.
-
A fegyver takarítása forró vízzel történik, a csőbelsőt, és az ágyazatból
kiemelt lakatot mossuk át, majd töröljük szárazra. A száradást követően
olajozzuk le a szerkezetet.
Egy sima csövű muskéta 5 lövéses szórása 50 méteren szabad kézből álló testhelyzetből
Kovás lakat konverziója csappantyúsra
Eredményes lövészetet!
Venter Tibor
Tel.: +36 52 951-847
Mobil.: +36 30 289-5122
E-mail: ventert@t-online.hu
|